Tudja, mi történik azzal a vízzel, ami a lefolyóban eltűnik? Eszébe jutott már, hogy a szennyvíztisztítás miért az egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenység? És hogy mindannyiunk egészsége múlik azon, hogyan bánunk a vízzel?
Amikor környezetvédelemre gondolunk, olyan tevékenységek jutnak az eszünkbe, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a szén-dioxid-kibocsátás és a növényzet csökkentése, stb. A felsorolásban a legtöbbször nem szerepel, pedig az egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenység a szennyvíz tisztítás.
A szennyvíz a háztartásokban és az ipari termelés során keletkező, használt vízből és egyéb melléktermékekből – legfőképpen szerves anyagokból – származik. Ez a víz a használat során különböző anyagokkal szennyeződik. A kezeletlen szennyvíz bekerül a környezetbe, szennyezi a vizeket, folyókat és tengereket, és komoly környezeti károkat okozhat.
Magától értetődőnek tartjuk, hogy a tiszta víz rendelkezésünkre áll, ha inni, tisztálkodni, mosni szeretnénk, a szennyvíz pedig a WC-kből, fürdőszobákból és konyhákból egyszerűen eltűnik valahová, ahol nem kell látnunk, szagolnunk vagy érintkeznünk vele.
Ám a tiszta vízhez való hozzáférés és a higiénia ára van. A csapokból folyó vizet ki kell nyerni a gyakran nehezen hozzáférhető vízbázisokból, és általában tisztítani szükséges. Az elhasznált vizet a szennyvízhálózaton keresztül el kell vezetni és meg kell tisztítani a betegségeket okozó baktériumoktól és a szennyeződésektől, mielőtt újra az élővizekbe engedik.
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JELENTŐSÉGE
A hulladékszállítás és a csatornázás bevezetése, illetve a tiszta víz biztosítása meghatározó szerepet játszott olyan, a víz által terjedő betegségek felszámolásában, mint a kolera, a tífusz, vagy a vérhas, és így a várható élettartam is emelkedett.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a betegségek10 százalékának hátterében az áll, hogy sokan nem jutnak tiszta vízhez, szennyezett vizet isznak, és ezt használják főzésre, fürdésre, mosásra. A víz által terjesztett hasmenéses megbetegedések évente 1,8 millió emberi életet követelnek, a gyermekek különösen veszélyeztetettek.
A nem megfelelően kezelt szennyvíz jelentősen leronthatja az élővíz minőségét, és egész ökoszisztémákat tehet tönkre.
A Balaton vízminősége az emberi tevékenység, a tóba jutó növényi tápanyagok és a Zala folyó által szállított megnövekedett foszforterhelés miatt az 50-es évektől romlani kezdett. Rendszeressé váltak az alga tömegprodukciók (vízvirágzások) és a Keszthelyi-medence egy része már nem volt alkalmas fürdésre. Az algásodás következményeként ugyanis csak a felső vízrétegbe jut fény, a tó ökológiai rendszere felborul, tömeges halpusztulás léphet fel. A vízminőség helyreállításában - a Kis-Balaton tározórendszer és a Marcali-tározó létrehozása mellett – fontos szerepe volt annak, hogy a szennyvizet kivezették a Zala vízgyűjtő területéről, és foszformentesítették.
SZENNYVÍZBŐL FOLYÓVÍZ
A természetes élővizek, a folyók és a tengerek képesek természetes módon, biológiai úton, mikroorganizmusok segítségével lebontani bizonyos mennyiségű szerves hulladékot.
Az emberi tevékenység során azonban sokkal több szerves hulladék kerül a vizekbe, mint amennyi természetes úton lebontható, ezenkívül a szennyvíz ipari szennyezőanyagokat, vegyszereket, gyógyszereket, antibiotikumokat és nehézfémeket is tartalmaz.
A háztartásokat a szennyvízhálózathoz, illetve egy szennyvíztisztító telephez kapcsolják, ahol ez megoldható. Ahol a szennyvízhálózat nincs kiépítve, ott a szennyvizet egy ideiglenes
tárolóban, a szikkasztóban gyűjtik össze, és időnként elszállítják azt egy szennyvíztisztító üzembe, vagy egyéni szennyvíztisztító rendszeren keresztül kezelik és tisztítják, ezután a természetbe vezetik el.
A Római Birodalom területén, így Pannónia nagyobb városaiban is volt már csatornázás. A
középkori városokban az utak menti nyílt árkokba vezették a szennyvizet, ez pedig hatalmas járványok kitörését eredményezte. Később a föld alatt, de tisztítás nélkül juttatták a folyókba a szennyvizet. A csatornázás csak az 1960-as években kezdett általánossá válni, ekkor épültek ki a szennyvízcsatorna-hálózatok és a szennyvíztisztító telepek is.
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FOLYAMATA
Előkezelés:
•A szennyvízcsatornán beérkező szennyvizet beszivattyúzzák és átszűrik. Eltávolítják a szilárd anyagokat (faágak, műanyag- és textíliadarabok, üvegtörmelék).
• A szennyvizet durva és finomszemcsés homokon keresztül átmossák.
Ülepítés: A szennyvíz ülepítő medencékbe kerül, itt elválasztják egymástól a folyékony és a szilárd anyagokat. A medence alján összegyűlt iszapot eltávolítják, és tovább kezelik, a felszínen kicsapódó zsírokat és az olajokat lefölözik.
Biológiai tisztítás: A megmaradt szennyvizet a vízben élő mikroorganizmusok tisztítják meg: elfogyasztják a szerves anyagokat az élelmiszerekből és a tisztítószerekből.
Kémiai és fizikai fertőtlenítés: a nitrogén, a foszfor, stb. eltávolítására alkalmazzák, lagúnák és mikroszűrők segítségével.
Elvezetés: a megtisztított szennyvizet egy csatornán keresztül engedik az élővizekbe (tavakba, folyókba, tengerekbe).
MI TÖRTÉNIK A TÖBBI ANYAGGAL?
Az előkezelés során kiszűrt anyagok hulladéklerakókba vagy égetőművekbe kerülnek. A homokot, amelyen keresztül a szennyvizet átmosták, többek között útépítéseken használják fel.
Az ülepítő medence alján összegyűlt szennyvíziszap a rothasztó nevű hatalmas betontárolókba kerül, ahol eltávolítják belőle a szerves anyagokat és a kórokozókat. A folyamat közben biogáz (metán és oxigén) keletkezik, ami a földgázhoz hasonlóan fűtő- és üzemanyagként használható fel, pl. gázmotorok generátorát hajtják vele.
Amennyiben nem tartalmaz nehézfémeket és más szennyezőanyagokat, a rothasztás végtermékét, a kezelt iszapot komposztként, vagy takarmányok termesztésénél trágyázásra használják fel. Szerves szén- és magas tápanyagtartalma miatt műtrágya helyett is bevethető.
SZENNYVÍZISZAPBÓL KOMPOSZT A VASIVÍZ ZRt. telepén pl. 2009. óta készül komposzt a szennyvíztisztításból származó rothasztott, víztelenített szennyvíziszapból és faaprítékból.
A magas tápanyagtartalmú Vasivíz komposztot a mezőgazdaságban a talajerő visszapótlására hasznosíthatják.
A BÁCSVÍZ Zrt. kecskeméti komposztáló üzemében készített Hírös Komposzt már több növényi kultúrában bizonyította talajjavító- és termésnövelő hatását. A félsivatagos területté vált Homokhátságon különösen nagy szükség van rá: javítja a talaj vízháztartását, és a növények több tápanyagot tudnak felvenni.
CSATORNAHASZNÁLATI ILLEMTAN
A szennyvíztisztítással kapcsolatban az egyik legnagyobb tévhit az, hogy azzal, ami egyszer már eltűnt a lefolyóban, már nem kell foglalkozni, a szennyvíztisztító majd úgyis ártalmatlanítani fogja. Valójában nagyon fontos, hogy mit tartalmaz a csatornába engedett szennyvíz: vannak szennyezőanyagok, amelyekkel a szennyvízkezelési technológia nehezen tud megbirkózni. A felelőtlenség azt eredményezheti, hogy a szolgáltatás működése ellehetetlenül, károsítva ezzel a többi fogyasztót, a víziközmű-szolgáltatót és végeredményben a természetet is.
• Magyarországon 10 lakásból 8 kapcsolódik a közműves csatornarendszerhez, és 820 darab szennyvíztisztító működik.
• A nedves törlőkendők miatti hibaelhárítások évente 2 és fél milliárd forint pluszköltséget okoznak a víziközmű-ágazatnak.
• Az ivóvízellátás érdekében évente átlagosan 660 millió m3 vizet termelnek ki a szolgáltatók, ami a Fertő tó átlagos víztérfogatának (325 millió m3) kétszerese. (2019-es adatok alapján).
• A hazai szennyvíztelepekre érkező szennyvíz mennyisége megegyezik a Sebes-Kőrös vízhozamával (12,4 m3/s).
• A kezelt szennyvíz mennyisége évente kb. 525 millió m3.
MIT TEHETÜNK A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN?
HASZNOSÍTSUK A SZÜRKEVIZET ÉS AZ ESŐVIZET!
A szürkevíz a mosdókagylókból, mosógépekből és a fürdés során lefolyó, szappant és más háztartási szereket tartalmazó szennyezett víz, ami napi vízfogyasztásunk több mint fele.
Meginni nem lehet, de egészségügyi fertőzés kockázata nélkül használható felmosásra, WC-öblítésre, autómosásra.
Jelentősen csökkenhet a vízfogyasztás olyan kettős rendszerek kiépítésével, amelyek a szürkevizet, vagy az esővizet pl. WC-k öblítésére, vagy a mosógép feltöltéséhez használják.
Az esővizet a házak tetejéről, vagy esővízgyűjtő tartályokban gyűjthetjük össze, és a kertek öntözésére használhatjuk fel. Így nem csak a szennyvíz mennyiségét csökkentjük, hanem kevesebb ivóvizet fogyasztunk.
KOMPOSZTÁLJUNK!
Azokat a szerves hulladékokat, amiket nem dobunk a csatornába, komposztként hasznosíthatjuk. A megfelelően végzett komposztálás során tápanyagokban gazdag humusz képződik a szerves, főleg növényi hulladékból különféle mikroorganizmusok segítségével. A komposztba kerülhet
• növényi eredetű háztartási hulladék
• kávézacc, tealevél
• toll, szőr, pamut, gyapjú és lenvászon
• fűrészpor
• Nem kerülhet bele csont, zsír, olaj, nem lebomló anyag és állati eredetű hulladék (kivéve a tojáshéjat).
Ha nincs kertünk, akkor használhatunk kézi komposztáló berendezéseket, vagy csatlakozhatunk komposztáló közösségekhez.
A komposztálás egy fontos lépés a fenntarthatóság felé: kevesebb háztartási hulladék keletkezik, a komposzttal kezelt talajt pedig kevesebbet kell öntözni és nem kell trágyázni.
ÖSSZEFOGLALÓ
A szennyvíztisztítás az egyik legfontosabb tevékenység a környezetünk és az egészségünk szempontjából.
Ahhoz, hogy újra és újra felhasználjuk a tavak, folyók vizét, felelős víz- és csatornahasználati magatartásra van szükség. Óvnunk kell a vízbázisainkat, és ügyelnünk kell arra, hogy a szennyvízbe ne kerüljenek a környezetre káros anyagok.
Csak így biztosíthatjuk a jövő generációi számára, hogy a csapokból évtizedek múlva is tiszta víz folyjon, és mindenki kellő mennyiségű vízhez jusson.
